Sokak számára csak Csucsi atya vagyok. Harminchat éves. Ebből tíz évet papként, és mondhatom, boldog papként éltem meg. Jelenlegi szolgálati helyem a nagyváradi egyházmegyéhez tartozó Margittán van – ennyit mond magáról előre. Kár, hogy a nevetést sehol sem említi. Pedig jó kis attribútuma.
– Amire legszívesebben emlékszel a gyermekkorodból…
– A tömbház udvarán a közös játék a barátaimmal.
– Amire nem a legszívesebben emlékszel a gyermekkorodból…
– A szüleim vitatkozása.
– Ha elemi iskola, akkor ki jut eszedbe elsőre?
– A hitoktatóm, aki először vitt el szentmisére.
– Ha elemi iskola, akkor mi jut eszedbe elsőre?
– A tanító nénim kreatív és játékos tanítása.
– A gimnáziumban mi volt a nagyon jó?
– Felismerés, hogy vannak lányok is.
– Mi volt a gimnáziumi nagyon nem jó?
– A felismerés, hogy kikerültem a tanító védőszárnyai alól, s meg kell felelnem a tanároknak.
– A középiskola hol?
– Nagyváradon, Szent László Római Katolikus Líceum.
– A középiskola legjobbjai…
– Az osztályt jellemző összetartás, és az egészséges versengés a jobb átlag eléréséért.
– Amire nem szívesen emlékszel a középiskolából…
– A tiszteletlenségünk a tanárainkkal szemben.
– Gyermekként a hit számodra…
– Nem igazán volt jelen az életemben.
– Elsőáldozásodról egy szóban…
– Kötelesség.
– Kamaszként a hit számodra…
– Közeledés, távolodás, keresés.
– És a templom – gyermekként?
– Múzeum.
– A templom – kamaszként?
– Csend. A kérdéseimre adandó válaszok keresgélésének helyszíne.
– A bérmálkozásodhoz milyen színt társítanál?
– Zöld.
– Mert…
– Reménykedtem, hogy meg tudok felelni annak a felismerésnek, hogy Isten szeret engem.
– Egy meghatározó esemény a hitéletedből…
– Ma már így fogalmazom: Isten gondoskodásának felismerése, hogy nincsenek véletlenek.
– Egy szóban a hivatásod születéséről…
– Folyamat
– A „nagy” döntésről röviden…
– Határozatlanság, sok kérdés, folyamatos megerősítés.
– Aki(k) leginkább hatott(ak) rád…
– A hitoktatóim, papok, akik hitelesen élték a hivatásukat.
– Mit csinált(ak) ő(k) nagyon jól?
– Azt, hogy a szavaik megegyeztek a tetteikkel, s nem egy túlcicomázott egyházat állítottak elém.
– Ha teológiai tanulmányok, akkor…
– Meg kellett tanulnom tanulni. Nem volt könnyű.
– Ha szemináriumi élet, akkor…
– Családiasság.
– Ami a legjobb volt…
– Az évfolyamon kialakult barátságok. Ajtónyitogatás az Isten felé vezető úton.
– Amire nem szívesen emlékszel (ha van ilyen)…
– Nincs. Nekem az otthonom volt a szeminárium.
– A teológiai évek színe…
– Kék.
– Ha kedvenc író, akkor ki?
– Kuncz Aladár.
– Miért pont ő?
– Reális képet fest, segít átélnem a történéseket.
– Kedvenc írás tőle?
– Fekete kolostor.
– Mert…
– Élvezetes olvasni. Szeretem a szereplők küzdelmeit, kereséseit.
– Ha vers, akkor…
– Reményik Sándor: Istenarc.
– Mert…
– A valóságot írja meg arról, hogy az Isten bennem rejlő valóságát mennyi minden elfedheti, de keresnem és tisztogatnom kell magamban ezt az Arcot.
– Komolyzenéd…
– Puccini: Pillangókisasszony.
– Könnyűzenéd…
– Zorán, Cseh Tamás, Udvaros Dorottya.
– Falu vagy város?
– Is-is.
– Miért az, ami?
– A falu azért, mert könnyen átlátható, családias és minden ember életének része lehetsz és ők is a tiednek. A város azért, mert a lehetőségek helye.
– Szabadidőben legszívesebben mit?
– Alszom. 😊 Olvasok, családokat látogatok.
– Kedvenc ételed…
– Lasagne.
– Ha vendéget vársz, akkor a leginkább mivel?
– Egy finom kávéval.
– Ha sport – a tévében, akkor…?
– Nem nézek tévét.
– Sport az életedben? (Ha igen, mi?)
– Tánc.
– Ha művészet, akkor leginkább…
– Színház.
– Mondj még róla!
– Szeretem nézni a színészek átélését és beleélését az adott szerepbe. Valamikor én is szerettem volna színész lenni.
– Benned a művész?…
– Koreográfus.
– Ha emberi jó tulajdonság, akkor számodra az első…
– Hűség. Nagyvonalúság. Nagylelkűség.
– Amit nehezen tolerálsz másban…
– A nagyképűség és az agresszió.
– Magadban min változtatnál?
– A bizonytalanságomat és a határozatlanságomat.
– Hogyan?
– Folyamatosan tanulom, hogy ki kell állnom magam miatt is.
– Sikerül?
– Ritkán.
– Amit nagyon bevállalnál, ha lenne rá módod…
– Ejtőernyőzés.
– Amit semmiképpen sem vállalnál be…
– Hogy lemondjak arról a meggyőződésemről, hogy az ember jó.
– Melyik három dolgot vinnéd egy lakatlan szigetre?
– Gyújtó, bicska és naptej.
– Most a templom számodra…
– A találkozás helye.
– A templomban leginkább mi?
– A szentély.
– Ha Jézus, akkor…
– A Megváltóm.
– Ha szent, akkor…
– Don Bosco, Teréz anya.
– Miben hasonlítanál rájuk?
– Az elköteleződésben és kitartásban.
– A legünnepesebb ünneped…
– Szent háromnap.
– Mert…
– Mert minden mozdulatnak üzenete van és tolmácsolja az Isten művét.
– A legbiztosabb kapaszkodód…
– A tudat, hogy mindig újra lehet kezdeni.
– A mai gyermek számodra…
– Bizalom.
– Amit a leginkább megtanítanál, megmutatnál neki…
– Hogy higgyen abban a Jóban, aki az emberben lakozik.
– Amit a leginkább megtanulnál tőle…
– Játékosság, őszinteség és felszabadultság.
– A legszebb élményed hittanosokkal…
– A közös kirándulások, szervezések és imaalkalmak.
– A mai fiatal szerinted…
– Kereső.
– Milyen útjaid vannak felé?
– Próbálok tenni azért, hogy a plébánia és a templom az otthon és a biztonság helye legyen számára.
– Sikerélmények?
– Amikor már maguktól teszik a jót.
– Kudarcok?
– Szembesülés az érdektelenséggel és a közömbösséggel.
– Mit tartasz a legfontosabbnak elmondani nekik, megtapasztaltatni velük?
– Azt, hogy ha kérdéseik vagy nehézségeik vannak, ne máshol, hanem a jó Istennél és a közösségben keressék a válaszokat.
– A legnagyobb kihívások számodra…
– Elindulni azok felé, akik távol vannak tőlünk.
– Vannak megoldásaid?
– A fejemben.
– Például…
– Kiülök a templom előtti padra és beszélgetek.
– Ha Ferenc pápa, akkor…
– Együttérzés.
– Ami legközelebb áll hozzád az ő tanításából…
– Most leginkább az, amit az idősekről, betegekről mond. Mennyire fontos lenne a kezüket fogni és abban megerősíteni őket, hogy öregségük és tehetetlenségük ellenére értékesek.
– Mert…
– Az ember nem csupán addig jó, amíg hasznos, hanem attól értékes, hogy van, hogy szeret.
– Papi jelmondatod…
– „Egy kenyér és egy test vagyunk mi sokan mindnyájan, akik egy kenyérben és egy kehelyben részesülünk” 1Kor 10,17
– Miért pont ez?
– Mert fontosnak tartom, hogy egy közösségé formáljuk a ránk bízottokat; ezt a közösséget benne és általa valósíthatjuk meg.
– Ha papságodat jellemeznéd, miket írnál az első három helyre?
– Közösségépítés, elszántság, újrakezdés.
– A ma papságra készülőknek ezt a három dolgot ajánlanád leginkább…
– Mindig úgy alakítsák a napi programjaikat, hogy az imádságnak legyen helye. Higgyenek abban, hogy mindig lehet még jobban csinálni. És ne torpanjanak meg semmilyen akadály előtt, mert ha ők megteszik a maguk részét, Isten is hozzáteszi a sajátját.
– A családalapításra készülőknek milyen kapaszkodókat mutatsz?
– Hogy dolgozzanak a házasságukon legalább annyit, mint a ház építésén. Gyermekeiket neveljék az Isten szeretetére. És hogy merjenek rátámaszkodni az egyházra, a közösségre.
– Az egyházadnak mit kívánsz?
– Krisztust kövesse és hirdesse.
